Gyémánt félkrajcár

A blog célja mindennapi pénzügyeinkről szólni, gondolkodni és kultúráltan vitatkozni annak érdekében, hogy ne legyünk olyan esetlenek és sebezhetőek ha olyan szavak jönnek szembe mint befektetés, hitel, infláció, THM, reálhozam vagy kötvény. Igyekszem mindig alapos, pontos és tárgyilagos maradni. Igyekszem továbbá rávilágítani arra, hogy a jól hangzó tudományos módszerek és színes-szagos statisztikák sok mindenre jók de csak akkor ha értve és megfelelően kétkedve nézzük őket. A mottó: "Az emberek több mint 99%-ának az átlagosnál több lába van." A blogon megjelent minden írás, minden mondat, minden szó a saját magánvéleményem és semmiben nem korrelál a munkáltatóm véleményével, nem feltétlen tükrözi azt és nem feltétlen egyezik meg azzal részben vagy egészben.

Friss topikok

  • Zabalint (törölt): @s17: Szvsz befalapokból első körben a betét részt tudnák lenyúlni, hiszen nagyon soknak van szám... (2012.01.07. 16:37) Bankbetétvédelem
  • s17: Jó meglátás, nem sikerült. Ebben a kormányzati hazugságfolyamban kicsit jobban kibukkan a személy... (2011.11.26. 17:24) Játék
  • EG0: Zsír. Sötétben bujkáló ellenforradalmárok, mi? :-) (2011.11.25. 19:31) Befőtt helyett 1: az állampapírokról úgy általában
  • s17: @kpityu2: A hosszú lejáratú magyar állampapírok piaca az elmúlt időszakban többször is befagyott, ... (2011.02.04. 20:03) Az állam én vagyok
  • anonymus0911: @s17: Köszönöm a választ. üdvözlettel, (2011.02.03. 09:08) Kockázat nélkül nincs rizikó

Arckönyv

Portfolio.hu

Kockázat nélkül nincs rizikó

2010.11.28. 21:10 s17

Sok szó esik manapság arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak rosszul sáfárkodnak a pénzünkkel, tőzsdére viszik ahelyett, hogy a biztonságosabb(nak vélt) állampapírokban tartanák.  Az ellenoldal érvei között szerepel, hogy hosszú távon historikusan jobban teljesítenek a részvény-befektetések az állampapír-befektetéseknél.  Ennek a posztnak az a célja, hogy rávilágítson sem az első izé, sem a második állítás nem segít sokat abban, hogy melyik a jobb befektetés nyugdíjügyben.  Miért?

Hasonlítsuk össze a BUX-indexet, amely a részvénypiacot reprezentálja (tőzsde vagy mi) a CMAX-index-szel, amely az állampapírpiac egy hasonló mérőszáma.  1998 január 7-én a BUX 8348 ponton zárt.  12 évvel később, 2009 december 31-én a BUX-index záró ára 21227 pont volt.  A 12 év hozama tehát 21227 / 8348 - 1 = 154% (összesen, nem évente).  A CMAX-index értéke 1998 január 7-én 120,88 pont, 2009 december 31-én pedig 396,97 pont volt.  Hozama tehát 396,97 / 120,88 - 1 = 228,4% volt (az adatok a bet.hu-ról és az akk.hu-ról letölthetőek).  Mégegyszer, a részvénypiac hozama a 12 év alatt 154%, az állampapírpiac hozama pedig 228% volt.  Ha tehát én 1 millió forintot 1998 elején a részvénypiacba fektetek, szomszédom pedig ugyanennyit ugyanakkor az államkötvénypiacba, akkor 2009 év végén neki 740000 forinttal több pénze lett volna.  De ez a poszt nem erről szól.  És egyébként ez a statisztika is csúsztat úgy önmagában, hiszen egyetlen időpontpár alapján hasonlít össze két piacot, azaz mégcsak nem is statisztika, inkább csak amolyan parasztvakítás.

Szóval ez a poszt arról szól, miként változik ellenkezőjére a helyzet, ha nem egyszeri nagyösszegű hanem folyamatos kisösszegű befektetésekről van szó.  Márpedig a nyugdíjmegtakarítások ilyenek.  Az állampapírok árfolyama általában (békeidőben, normális országban, de még a nyenyi keretein belül is) sokkal kevésbé ingadozik, mint a részvényeké.  Ha mi minden hónapban egy állandó összeget fordítunk arra, hogy valamilyen részvényből vásároljunk, akkor azokban a hónapokban, amikor a részvény ára alacsonyabb, darabra több részvényt veszünk, mint azokban a hónapokban, amikor a részvény ára magasabb. 

Először nézzünk egy nagyon egyszerű (tankönyvízű) példát.  Legyen egy XYZ részvényünk, amely kezdetben 100, 1 évvel később 50, majd egy újabb évvel később ismét 100 forintba kerül.  A két év alatt tehát 0 azaz nulla hozamot generál.  Legyen egy ZYX részvényünk, amely kezdetben szintén 100 forint, az első év végén 200, a második év végén pedig ismét 100 forintot ér, hozama tehát ennek is 0%.  Legyen továbbá egy NYENYI-kötvényünk (kibocsátó a magyar állam), amely kezdetben 100, 1 évvel később 120, két évvel később pedig 144 forintot ér.  Ennek éves hozama 20%.  Melyik (volt) a legjobb befektetés erre a két évre?  Nyilván a NYENYI-kötvény, ha csak egyszeri befektetésről beszélünk.  De mi van akkor, ha folyamatos befektetésként kezdetben, 1 év után és 2 év után is befektetünk 10000 forintot (pontosan úgy, ahogy ezt elvileg a nyugdíjalapok is teszik)?  

Az XYZ részvényből tudunk venni 100+200+100, azaz összesen 400 darabot.  Ennek értéke a 2. év végén 40000 forint.  Tehát 30000 forint befektetés, 0% ÁTLAGOS hozam és 10000 forint tényleges hozam.  A félrevezető hazug szót nagybetűvel szedtem, hogy könnyebb legyen megtalálni nem csak itt, de a különféle egyéb kimutatásokban és intézményi (kormányzati) kommunikációs hadjáratokban is.

A NYENYI-kötvényből tudunk venni 100 + (10000 / 120) + (10000 / 144) = 252 darabot.  Ennek értéke a 2 év elteltével 36288 forint, azaz a 20%-os ÁTLAGOS hozam a valóságban majdnem 10%-al kisebb hozamot eredményez, mint a 0%-os ÁTLAGOS hozam.  Na jó, nem a valóságban, ez még csak egy példa, de nem meglepő módon ugyanez a helyzet a valóságban is, amint az majd lent kiderül.

Mielőtt azonban lehüjéznénk a pszáfot és visszaküldenénk a nyugdíjnénit az általános iskola 5. osztályába (feleslegesen, mert ott sajnos nem tanítanak semmi ilyesmit), nézzük meg a dolog másik oldalát is.  Ha a ZYX részvénybe fektettünk volna, abból 100 + 50 + 100 = 250 darabot vehettünk volna, tehát végül csak 25000 forintunk lenne, holott az ÁTLAGOS hozam itt is 0%.

Az üzenet tehát legfőképp annyi, hogy a hosszútávú folyamatos befektetésekről szóló statisztikákat, különösen annak átlagra vonatkozó kijelentéseit erős kétkedéssel érdemes fogadni (azaz nem elhinni amíg utána nem számoltunk).  Mindig jusson eszünkbe, hogy a havi fix befizetésből alacsony ár mellett több részvényt, magas ár mellett kevesebb részvényt veszünk.  Ezáltal a befektetési időszak alatti átlagos részvényárhoz képest mi átlagosan olcsóbban jutunk a részvényekhez.  Az XYZ részvény esetében az átlagos ár (100+50+100)/3=83 forint, a ZYX részvény esetében (100+200+100)/3=133 forint, a NYENYI-kötvény esetében pedig (100+120+144)/3=121 forint volt.  Ehhez képest mi 30000 forintot költöttünk a papírokra, tehát az átlagos árak _számunkra_: XYZ 30000/400=75 forint, ZYX 30000/250=120 forint, NYENYI 30000/252=119 forint.  Mindhárom esetben alacsonyabb, mint az átlagos ár.

Mi történt a valóságban a 12 év alatt?  Egyszeri befektetésként a BUX 74%-kal kevesebbet hozott.  Ha viszont 2008 január 7-e és 2009 december 31-e között minden hónap első munkanapján (illetve 2009 december 31-én) 10000 forintot fektetünk a BUX-indexbe, illetve a CMAX-indexbe, egész más a kép.  A BUX átlagára ezen időszak alatt 13473, számunkra ez azonban csak 10432 pontnak látszik, így a teljes 1450000 forintos befizetésből a történet végén 2950402 forintunk lesz.  Szomszédunk rosszabbul jár, ő a CMAX-ba fektette a magánnyugdíját ezen időszak alatt.  Ennek átlagára 251,3 , számára ez azonban csak 228,6-nak látszik.  Így ő végül a saját 1450000 forintos befizetéséből csak 2517964 forintot gyűjt.

Majdnem 20%-kal jobb tehát a BUX, bár növekedését tekintve jóval elmarad a CMAX-tól.  Persze ez sem statisztika, inkább csak az elvet (és annak gyakorlati működését) szemlélteti.  Például ha ugyanezeket a befektetéseket korábban, mondjuk 2007 júliusában zárjuk le, nekem (BUX) 3,55 millió, a szomszédomnak (CMAX) 1,81 millió lenne a számlánkon.  Ha viszont a válság közepén 2009 márciusában, akkor a nekem 1,38 millió, a szomszédomnak 1,96 millió jutott volna.

Végezetül: ez az első posztom a témában.  Tudom, hogy ma Magyarországon nem szokás érteni, sőt sikk nem érteni a matematikához és a pénzügyekhez.  Szerintem viszont enélkül a tudás nélkül az ember az élet nagyon sok területén megvezethetővé válik, gondoljunk itt a devizahitelekre, a gyorskölcsön cégek pár évvel ezelőtti reklámjaira, a mostani nyugdíj"reform"ra.  Ha tetszett, vagy nem tetszett de hasznosnak találtad, kérlek jelezz vissza és főleg terjeszd.  Magamnak nem fogok irogatni, de ha lesz elég érdeklődő és értelmes kérdések / vita, akkor nagyon szívesen folytatom.

Ha tetszett, kövesd a Gyémántfélkrajcárt az ArcKönyvön is:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gyemantfelkrajcar.blog.hu/api/trackback/id/tr532479765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyugdíjkárosultak · http://nyugdijkarosultak.blog.hu/ 2010.11.28. 21:37:11

Ez így érthető. Persze a magánnyugdíjpénztáraknál az is belejátszik, hogy nem feltétlenül BUX-részvényekbe fektetnek.

s17 2010.11.28. 21:43:45

@Nyugdíjkárosultak: Nyilván nem, sőt nem is akartam azt sugallni, hogy a csak-BUX-ba fektetés lenne az igazán tuti. Inkább csak annyi, hogy aki pénz-/nyugdíj-/befektetésügyben kiejti a száján az átlag szót, az nagyon könnyen tévedésen vagy csúsztatáson kapható. Jobb lenne, ha tényleges MaNyuP portfóliókkal lehetne eljátszani a fenti összehasonlítást, de sajna ahhoz egyrészt nincs adatom, másrészt elég értelmetlen lenne az állami szabályozás pár évvel ezelőtti gyökeres megváltozása miatt.

s17 2011.02.03. 00:17:01

@anonymus0911: Érkezik szép lassan, csak most kissé eltérítettek az aktuális eseményekről alkotott gondolataim. :) A befektetős szál folytatása mindenképpen hamarosan várható.

anonymus0911 2011.02.03. 09:08:43

@s17:
Köszönöm a választ.

üdvözlettel,
süti beállítások módosítása