Sok szó esik manapság arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak rosszul sáfárkodnak a pénzünkkel, tőzsdére viszik ahelyett, hogy a biztonságosabb(nak vélt) állampapírokban tartanák. Az ellenoldal érvei között szerepel, hogy hosszú távon historikusan jobban teljesítenek a részvény-befektetések az állampapír-befektetéseknél. Ennek a posztnak az a célja, hogy rávilágítson sem az első izé, sem a második állítás nem segít sokat abban, hogy melyik a jobb befektetés nyugdíjügyben. Miért?
Hasonlítsuk össze a BUX-indexet, amely a részvénypiacot reprezentálja (tőzsde vagy mi) a CMAX-index-szel, amely az állampapírpiac egy hasonló mérőszáma. 1998 január 7-én a BUX 8348 ponton zárt. 12 évvel később, 2009 december 31-én a BUX-index záró ára 21227 pont volt. A 12 év hozama tehát 21227 / 8348 - 1 = 154% (összesen, nem évente). A CMAX-index értéke 1998 január 7-én 120,88 pont, 2009 december 31-én pedig 396,97 pont volt. Hozama tehát 396,97 / 120,88 - 1 = 228,4% volt (az adatok a bet.hu-ról és az akk.hu-ról letölthetőek). Mégegyszer, a részvénypiac hozama a 12 év alatt 154%, az állampapírpiac hozama pedig 228% volt. Ha tehát én 1 millió forintot 1998 elején a részvénypiacba fektetek, szomszédom pedig ugyanennyit ugyanakkor az államkötvénypiacba, akkor 2009 év végén neki 740000 forinttal több pénze lett volna. De ez a poszt nem erről szól. És egyébként ez a statisztika is csúsztat úgy önmagában, hiszen egyetlen időpontpár alapján hasonlít össze két piacot, azaz mégcsak nem is statisztika, inkább csak amolyan parasztvakítás.
Szóval ez a poszt arról szól, miként változik ellenkezőjére a helyzet, ha nem egyszeri nagyösszegű hanem folyamatos kisösszegű befektetésekről van szó. Márpedig a nyugdíjmegtakarítások ilyenek. Az állampapírok árfolyama általában (békeidőben, normális országban, de még a nyenyi keretein belül is) sokkal kevésbé ingadozik, mint a részvényeké. Ha mi minden hónapban egy állandó összeget fordítunk arra, hogy valamilyen részvényből vásároljunk, akkor azokban a hónapokban, amikor a részvény ára alacsonyabb, darabra több részvényt veszünk, mint azokban a hónapokban, amikor a részvény ára magasabb.
Először nézzünk egy nagyon egyszerű (tankönyvízű) példát. Legyen egy XYZ részvényünk, amely kezdetben 100, 1 évvel később 50, majd egy újabb évvel később ismét 100 forintba kerül. A két év alatt tehát 0 azaz nulla hozamot generál. Legyen egy ZYX részvényünk, amely kezdetben szintén 100 forint, az első év végén 200, a második év végén pedig ismét 100 forintot ér, hozama tehát ennek is 0%. Legyen továbbá egy NYENYI-kötvényünk (kibocsátó a magyar állam), amely kezdetben 100, 1 évvel később 120, két évvel később pedig 144 forintot ér. Ennek éves hozama 20%. Melyik (volt) a legjobb befektetés erre a két évre? Nyilván a NYENYI-kötvény, ha csak egyszeri befektetésről beszélünk. De mi van akkor, ha folyamatos befektetésként kezdetben, 1 év után és 2 év után is befektetünk 10000 forintot (pontosan úgy, ahogy ezt elvileg a nyugdíjalapok is teszik)?
Az XYZ részvényből tudunk venni 100+200+100, azaz összesen 400 darabot. Ennek értéke a 2. év végén 40000 forint. Tehát 30000 forint befektetés, 0% ÁTLAGOS hozam és 10000 forint tényleges hozam. A félrevezető hazug szót nagybetűvel szedtem, hogy könnyebb legyen megtalálni nem csak itt, de a különféle egyéb kimutatásokban és intézményi (kormányzati) kommunikációs hadjáratokban is.
A NYENYI-kötvényből tudunk venni 100 + (10000 / 120) + (10000 / 144) = 252 darabot. Ennek értéke a 2 év elteltével 36288 forint, azaz a 20%-os ÁTLAGOS hozam a valóságban majdnem 10%-al kisebb hozamot eredményez, mint a 0%-os ÁTLAGOS hozam. Na jó, nem a valóságban, ez még csak egy példa, de nem meglepő módon ugyanez a helyzet a valóságban is, amint az majd lent kiderül.
Mielőtt azonban lehüjéznénk a pszáfot és visszaküldenénk a nyugdíjnénit az általános iskola 5. osztályába (feleslegesen, mert ott sajnos nem tanítanak semmi ilyesmit), nézzük meg a dolog másik oldalát is. Ha a ZYX részvénybe fektettünk volna, abból 100 + 50 + 100 = 250 darabot vehettünk volna, tehát végül csak 25000 forintunk lenne, holott az ÁTLAGOS hozam itt is 0%.
Az üzenet tehát legfőképp annyi, hogy a hosszútávú folyamatos befektetésekről szóló statisztikákat, különösen annak átlagra vonatkozó kijelentéseit erős kétkedéssel érdemes fogadni (azaz nem elhinni amíg utána nem számoltunk). Mindig jusson eszünkbe, hogy a havi fix befizetésből alacsony ár mellett több részvényt, magas ár mellett kevesebb részvényt veszünk. Ezáltal a befektetési időszak alatti átlagos részvényárhoz képest mi átlagosan olcsóbban jutunk a részvényekhez. Az XYZ részvény esetében az átlagos ár (100+50+100)/3=83 forint, a ZYX részvény esetében (100+200+100)/3=133 forint, a NYENYI-kötvény esetében pedig (100+120+144)/3=121 forint volt. Ehhez képest mi 30000 forintot költöttünk a papírokra, tehát az átlagos árak _számunkra_: XYZ 30000/400=75 forint, ZYX 30000/250=120 forint, NYENYI 30000/252=119 forint. Mindhárom esetben alacsonyabb, mint az átlagos ár.
Mi történt a valóságban a 12 év alatt? Egyszeri befektetésként a BUX 74%-kal kevesebbet hozott. Ha viszont 2008 január 7-e és 2009 december 31-e között minden hónap első munkanapján (illetve 2009 december 31-én) 10000 forintot fektetünk a BUX-indexbe, illetve a CMAX-indexbe, egész más a kép. A BUX átlagára ezen időszak alatt 13473, számunkra ez azonban csak 10432 pontnak látszik, így a teljes 1450000 forintos befizetésből a történet végén 2950402 forintunk lesz. Szomszédunk rosszabbul jár, ő a CMAX-ba fektette a magánnyugdíját ezen időszak alatt. Ennek átlagára 251,3 , számára ez azonban csak 228,6-nak látszik. Így ő végül a saját 1450000 forintos befizetéséből csak 2517964 forintot gyűjt.
Majdnem 20%-kal jobb tehát a BUX, bár növekedését tekintve jóval elmarad a CMAX-tól. Persze ez sem statisztika, inkább csak az elvet (és annak gyakorlati működését) szemlélteti. Például ha ugyanezeket a befektetéseket korábban, mondjuk 2007 júliusában zárjuk le, nekem (BUX) 3,55 millió, a szomszédomnak (CMAX) 1,81 millió lenne a számlánkon. Ha viszont a válság közepén 2009 márciusában, akkor a nekem 1,38 millió, a szomszédomnak 1,96 millió jutott volna.
Végezetül: ez az első posztom a témában. Tudom, hogy ma Magyarországon nem szokás érteni, sőt sikk nem érteni a matematikához és a pénzügyekhez. Szerintem viszont enélkül a tudás nélkül az ember az élet nagyon sok területén megvezethetővé válik, gondoljunk itt a devizahitelekre, a gyorskölcsön cégek pár évvel ezelőtti reklámjaira, a mostani nyugdíj"reform"ra. Ha tetszett, vagy nem tetszett de hasznosnak találtad, kérlek jelezz vissza és főleg terjeszd. Magamnak nem fogok irogatni, de ha lesz elég érdeklődő és értelmes kérdések / vita, akkor nagyon szívesen folytatom.